Inzulinrezisztencia

Mit jelent, és miért érdemes foglalkozni vele?

Az inzulinrezisztencia, röviden IR azt jelenti, hogy a szervezet bizonyos sejtjei kevésbé érzékenyen reagálnak az inzulin hatására.

Az inzulin egy hormon, amely többek között segít abban, hogy a vérben lévő glükóz bejusson a sejtekbe, ahol energiaként felhasználható.

Ha a sejtek kevésbé reagálnak rá, a szervezet ezt kezdetben úgy próbálhatja ellensúlyozni, hogy több inzulint termel. Emiatt a vércukorszint egy ideig akár normális is maradhat.

Miért fontos?

Az inzulinrezisztencia gyakran hosszú ideig nem okoz egyértelmű panaszt.

Ha azonban tartósan fennáll, növelheti annak esélyét, hogy idővel a vércukorszint is megemelkedjen, és prediabétesz vagy 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki.

Gyakran társulhat hasi elhízással, magas vérnyomással, kedvezőtlen vérzsírértékekkel, zsírmájjal és PCOS-szal is.

Vannak tipikus tünetei?

Ez egy gyakori félreértés.

Az inzulinrezisztenciának nincs olyan jellegzetes tünetegyüttese, amely alapján biztosan meg lehetne állapítani.

Fáradtság, fokozott éhség, súlygyarapodás, menstruációs zavar vagy édesség utáni vágy sok más okból is jelentkezhet. Ezek miatt érdemes lehet kivizsgálást kérni, de önmagukban nem jelentik azt, hogy valaki inzulinrezisztens.

Inzulinrezisztencia = cukorbetegség?

Nem.

Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség összefügghet egymással, de nem ugyanaz a kettő.

Inzulinrezisztencia esetén a szervezet kezdetben még képes lehet elegendő inzulint termelni ahhoz, hogy a vércukorszintet megfelelő tartományban tartsa.

Ha ez az egyensúly felborul, megjelenhet a prediabétesz, majd egyes esetekben a 2-es típusú cukorbetegség.

Hogyan vizsgálják?

Nincs egyetlen olyan laborérték, amely önmagában mindenkinél biztosan megmondaná, hogy fennáll-e inzulinrezisztencia.

Az orvos a tüneteket, a kockázati tényezőket és a laboreredményeket együtt értékeli. A vércukoranyagcsere vizsgálatában többek között az éhomi vércukor, a HbA1c és szükség esetén a terheléses vércukorvizsgálat is szerepet kaphat.

Ezért egyetlen inzulin- vagy HOMA-értékből nem érdemes saját magunknak diagnózist felállítani.

Mit tehetsz a mindennapokban?

Az inzulinérzékenységet és általában az anyagcsere egészségét több hétköznapi szokás is kedvezően befolyásolhatja:

• rendszeres mozgás, az állóképességi és izomerősítő mozgás kombinálásával,
• zöldségekben, rostokban és teljes értékű élelmiszerekben gazdag étrend,
• a cukros italok és erősen feldolgozott ételek mérséklése,
• megfelelő alvás,
• egészséges testsúly elérése vagy megtartása, ha szükséges,
• a hosszú ülő időszakok rendszeres megszakítása.

Különösen fontos a mozgás, mert az aktív izmok hatékonyabban képesek felvenni és felhasználni a glükózt.

Tényleg teljesen el kell hagyni a szénhidrátot?

Nem.

Az inzulinrezisztencia nem jelenti automatikusan azt, hogy minden szénhidrát „rossz”, vagy hogy szénhidrátmentesen kell étkezni. Sokkal fontosabb az étrend egésze: milyen szénhidrátforrásokat választunk, mennyi rostot, zöldséget és teljes értékű ételt fogyasztunk, mennyit mozgunk, és hosszú távon mennyire fenntartható az életmódunk.